 Info Template |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Projektek
 |
 |
 |
Ebéd után a következő szakmai program helyszínére utaztunk, ami Tavankúton van. Ott meglátogattuk a HKPD MATIJA GUBEC egyesületet (Hrvatskog kulturno-prosvjetnog društva "Matija Gubec" – „Gubecz Máté” Horvát Kulturális és Oktatási Társaság). Ez az egyesület 1946-ban alakult és a mai napig aktívan működik. Körülbelül 300 aktív tagja van, számos szekcióban (részlegben). Működését önkéntesekre, projekteken (helyi, regionális és uniós) való munkára alapozza. Elsőként a szalmatechnika első naivjainak galériáját tekintettük meg, mely a Hagyományos Kultúra 52. Hete elnevezésű projektet valósítja meg. A kiállítás bemutatja számos szalmafonó (a szalmatechnikával alkotó személy) munkáit, a vajdasági szalmafonás hagyományos technikáit, valamint a Szalma Világkongresszuson átvett új technikákat. A Galéria területén egy többfunkciós tér található, amely találkozók, műhelyek, előadások lebonyolítására szolgál, szükség esetén étteremmé alakítják át, ami jelentős bevételi forrást jelent az egyesület számára. Az étterem zárva tart és csak előzetes foglalás esetén működik. Ezt követően megtekintettük a Jézus Szíve római katolikus templomot és a benne található mennyezetet, boltívet és a feldíszített oltárt. Az egyesület a Balažević Etno Tanyán is működik. A tanya 12 szálláshellyel és egy nagy, zárt terasszal rendelkezik - 100 fő befogadóképességgel (mely találkozók, konferenciák, műhelyek lebonyolítására szolgál, esetenként mozi funkciót is ellát).
 |
A második napon Palicson találkoztunk. Olyan építészeti szecessziós objektumok, mint a nagy terasz, víztorony, park és tó menti szállodák, a női strand, a Lujza-villa, kis fogadó, bagolyvár, az Abázia, TIC és palicsi villák, valamint a 170 éves angolpark kerültek megtekintésre. Míg a sétányon egy barokk parkot, az 1878-ban épült teniszpályát és a nyári teraszt tekintettük meg a sétánk során. Palics a 19. század közepén gyógyfürdőként volt ismert főleg iszapfürdős gyógyfürdőjéről, de emellett még fejlett turisztikai kínálatáról, a gasztronómiájáról, sportolási lehetőségeiről (a palicsi olimpia 4 évvel a modern olimpiai játékok előtt alakult) valamint nyaralási és szórakozás lehetőségeiről is.
 |
A találkozó záró szakmai programja a Furioso Élménypark meglátogatása volt. Az élménypark a Ludasi tó közvetlen szomszédságában, mintegy 2 hektáros területen található, és ötvözi a vendéglátó és élményfunkciókat. A parkban 50 fős zárt és 80 fős nyitott fogadótér, valamint játszótér és élménypark várja minden korosztályt. A szolgáltatási körben három fő irányvonal van: rendezvényszervezés, amelybe beletartozik a gyermek születésnapok, egyéb családi rendezvények, céges összejövetelek. A szolgáltatások második csoportja a kirándulások, a harmadik pedig az egyéni látogatók fogadása. A látogatás része volt a Ramsaari védelem alatt álló Ludasi-tó bemutatása, melyet a kalandpark lovas kocsijával való utazással tettük emlékezetesebbé. A kocsikázás során ellátogattuk a természetes anyagokból készült kerékpáros pihenő és madármegfigyelőre is, mely közvetlenül a tó zöldövezete mellett található. A pihenőhely az ökoturisztikai infrastruktúra része, mint a természethez közvetlenül kapcsolódó turizmusfajta, melyben lehetőség van karbantartási, ellenőrzési, természetvédelmi munkaerő alkalmazására, őrszolgálatként, régi mesterségek felelevenítésére, természeti idegenvezetésre (greeter). Emellett a gasztronómia és a szálláshely-szolgáltatás nagy fluktuációjuk miatt állandó munkaerő foglalkoztatást igényel.
 |
A projekttalálkozó ebéddel zárult a Palicsi-tó partján található Halász csárda étteremben
 |
 |
GREEN ZONE WB 2
|
|
GREEN ZONE
2021-1-HU01-KA210-ADU-000035076
Tudás és tapasztalatcsere
Műhelyfüzet
Program
Váltó-sáv Alapítvány: Oktatási anyag fogvatartotti programhoz - fenntartható fejlődés
- Fenntartható fejlődés
Az emberiség jóllétének a fejlődés három pillérén – társadalom, környezet és gazdaság – kell alapulnia. Egyiket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha fenntartható módon akarunk működni. Ez az emberiség egésze és az egyén számára egyaránt kihívást jelent.
Mi az a fenntartható fejlődés?
Az egyes országok gazdaságai hogyan válhatnának fenntarthatóbbá?
Hogyan tehetjük mi magunk fenntarthatóbbá az életmódunkat?
Hogyan csökkenthetjük a környezeti terhelést, miközben a világ népessége nő?
Miként tudjuk biztositani az egyensúlyt gazdasági fejlődés és környezeti igazságosság között?
Fogalmak: ökológiai lábnyom, fenntartható fejlődés, “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”, népesedés / túlnépesedés.
- Fogyasztás és termelés
Ma a termelési láncolatok többsége már globalizált, mi pedig sokszor olyan termékeket használunk, melyeket több ezer kilóméterrel odébb állítottak elő. Globális fogyasztók lettünk. Fogyasztói döntéseinkkel befolyásolni tudjuk a világ más részeinek helyzetét, a befolyás pedig felelősséggel jár.
Mi az oka, hogy a világ egyes részein olcsóbb a termelés?
Miért szervezik ki a termelési és a különféle szolgáltatásokat egyik helyről a másikra?
Ki felel a munkakörülményekért a távoli gyárakban?
Ki nyer, és ki veszít a globalizált kereskedelmen és a termelés átcsoportosításán?
Biztos, hogy annyit kell fogyasztanunk, amennyit?
Milyen a felelős fogyasztás?
Emberi népesedés – túlnépesedés – fogyasztás kapcsolata
Fogalmak: vásárlás – fogyasztás – csomagolás – környezeti termelés – hulladékgazdálkodás – szelektív hulladékgyűjtés, a környezettudatos vásárló, újrahasznosítás (re-use, reciklitás), műanyagok.
- Klímaváltozás
A klímaváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hiszen hatással van a világ minden társadalmának és gazdaságának működésére. Egyrészt veszélyes időjárási anomáliákat okoz és csökkenti a terméshozamot, másrészt ezáltal hozzájárul a nemzetközi konfliktusok elmérgesedéséhez.
Melyek a klímaváltozás okai és a következményei, s hogyan tudjuk megakadályozni őket?
Miként alkalmazkodhatunk a már bekövetkezett változásokhoz, vagy hogyan enyhíthetjük őket?
Ebben a folyamatban mi a tényleges szerepe, ill. mi lehetne a szerepe a politikának, az üzleti életnek, a tudománynak, az aktivista mozgalmaknak és a magánembereknek?
A klímaváltozás miért olyan ellentmondásos téma?
A klímaváltozás hogyan kapcsolódik már globális jelenségekhez, mint a migráció, a béke és a konfliktusok, a biológiai sokszínűség, az oktatás?
Fogalmak: közlekedés és környezeti terhelés, ökoturista, ökoturizmus, a turizmus ökolábnyoma, erdőírtások.
- Élelmiszer és mezőgazdaság
Az általunk fogyasztott ételek ma a világ minden tájáról érkeznek a háztartásunkba, az élelmiszertermelés meghaladja szükségleteinket, az elosztás mégsem méltányos.
Honnan származik az általunk elfogyasztott étel?
Mik azok a GMO-k (génmódosított szervezetk) és miként befolyásolják az élelmiszertermelést?
Az utóbbi időben hogyan változott a mezőgazdasági termékek előállítása és a kereskedelem globális és helyi szinten?
Hogyan lehetne megelőzni az éhínséget?
Miként hat az EU mezőgazdasági politikája az élelmiszertermelésre a világ más részein és a mi országainkban?
Kik a mezőgazdasági termékek exportőrei és importőrei?
Mi az iparosított mezőgazdaság? Hogyan hat ez a környezetünkre, az élelmiszerminőségünkre?
Fogalmak: élelmiszerek – fogyasztás – takarékosság (újrahasznosítás), élelmiszerpazarlás és megelőzése, tápérték, vegyszermentesség, élelmiszerminőség, élelmiszer adalékanyagok.
- Természeti erőforrások
A társadalomnak a fennmaradáshoz szüksége van természeti erőforrásokra. Ezek közül vannak olyanok, amelyek képesek megújulni, ha okosan használjuk őket, míg mások kimerülnek. A természeti erőforrások ésszerű, fenntartható használata fontos globális kihívás.
Hogyan lehet a kimerülő forrásokat megújulókkal helyettesíteni?
Miként tudjuk csökkenteni a kőolajtól való függésünket?
Hogyan oldhatjuk meg a közlegelők tragédiájának problémáját a különféle erőforrások esetében?
Ki kényszerítheti ki az erőforrások fenntartható használatát?
Mit jelent az erőforrások méltányos használata?
Fogalmak: az energia – megújuló energiaforrások, energia fogyasztás, energiatakarékosság, a víz – vízgazdálkodás, víztakarékosság – miért, fosszilis tüzelőanyagok?
Összeségében: hogyan csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat?
Az első TT kiértékelése és összegzése: a partnerszervezet számára szemléletformáló és előítélet-csökkentő élményt jelentett, valamint személyes találkozást és tapasztalatszerzést egy olyan területen, amely nem szerepelt korábbi tevékenységükben (börtön, a szabadultak életútja, a változás lehetősége - a többségi társadalom értékeinek és normáinak követése a bűnözői karrier helyett stb.). Érzékenyítés, új impulzusok, új benyomások gyűjtése - mindenképpen pozitív hatás a további projekt megvalósításában.
 |
 |
 |
 |
|
|
GREEN ZONE WB 1
Program
CHANGE OF VIEW
Info Template
Ludasi Lovastalálkozó
2009. október 4.-én vasárnap került sor az első ludasi lovas találkozóra, melyet a Corvinus Zrt-támogatott. Már reggel 6 órától sorakoztak a kirakodó és zöldségvásár eladói, illetve a bográcsfőző verseny résztvevői. A lovas találkozó hivatalos műsora az összes lovas Ludas utcáin való felvonulásával kezdődött, ezután sor került egyedi lovas csikós, ostoros bemutatókra, fogathajtó versenyre, ügyességi próbákra, mind lóháton, mind pedig a földön, lovaspólóra, lovas íjász bemutatóra, középkori harci bemutatóra ló és kocsi szépségversenyre.
Akik lovas kocsikázásra vagy lovaglásra szánták el magukat, azok is ingyenesen tudtak e tevékenységnek hódolni. Nem utolsó sorban bemutatásra kerül még az ősmagyar harci művészet - Baranta, ami a lovaglási technikával kombinálva egyedi, különleges élményt nyújtott az idelátogatók számára.
Kísérő programok sokasága tette látványossá a rendezvényt, gondolunk itt a kulturális programokra, népzenei és néptánc bemutatókra, kézművesek kirakodóvásárára. A felállított lacikonyhák, házi bor és pálinka-kóstolók, zöldség-gyümölcs vásár a gasztronómiai szükségletekre vágyók igényeit is kielégítették. A bográcsfőző versenyen mintegy 35 csapat vett részt szintén a környékről.
A fogathajtást Gyarmat István nyerte Adáról, a lovaspólót a királyhalmi csapat fogatszépségversenyt szintén Adáról, Albek Sándor, az ügyességi versenyt pedig a Gyarmat István Babarci Illés páros nyerte meg, akik serleggel és medállal lettek jutalmazva.
A jó időnek, a megfelelő reklámkampánynak és a lovaglás a ló szeretetének e vidéken köszönhetően a két nap mintegy 3000 ember látogatott ki Ludasra, a lovas találkozóra, amelyet e nagy sikernek köszönhetően hagyományossá szeretnénk tenni.
A „Ludasi lovasnapok” általános célja megvalósult, hogy mint a turisztikai attrakcióval felhívjuk a figyelmet e kevésbé ismert környék vonzerejére, valamint a lovas hagyomány szélesebb körben való megismertetésére. A rendezvény megtartása egyedi jelentőséggel bír, mivel ilyen jellegű lovas központú esemény nem volt még e tájon.
Mintegy 45 ló megjelenését és bemutatását irányoztuk elő, és nem csak Ludas környékéről, hanem Észak Vajdaság minden területéről. Ez meg is valósult, és a nézőszám is több mint háromszorosa lett a tervezettnek. A rendezvénynek nagyon jó visszhangja volt, mind a lakosság, mind a város és falu vezetés részéről, mind pedig a médiában.
A kitűzött célt teljes mértékben megszolgálta az esemény: a vajdasági magyar kisvállalkozók bemutathatták lovaikat és szolgáltatásaikat és termékeiket a nagyközönség előtt, összeismerkedhettek célfogyasztóikkal, mely kapcsolatokból remélhetőleg a jövőben plusz jövedelem generálódik a lovas gazdák, termelők és kézművesek számára.
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásával Turisztikai kisvállalkozások Együttműködése és tapasztalatcseréje c. projektet valósítottuk meg.
A szerbiai és a magyarországi falusi turizmusban működő kisvállalkozók között együttműködés, tapasztalatcsere, az együttes programcsomag kidolgozásában, segítettünk. A program lényege a közös marketing terv elkészítésében és ez alapján a közös piacra lépésben valósult meg. A projekt távlati célja volt egy, a falusi turizmusban érdekeltek által létrehozott Eurorégió kialakítása, amely a már meglévő Eurorégió szakmai, ágazati leképezése lenne.
Az újvidéki EHO segítségével Falusi Turizmus mint túlélési lehetőség című projektet hajtottuk végre.
A projekt célja volt, hogy a mezőgazdaságból élő falusi emberek számára olyan új lehetőséget teremtsen amellyel új bevételi forrásokat tudnak szerezni és ezzel a falusi élet jelenlegi nehéz helyzetét valamilyen színten megkönnyítsék, lehetőséget adjanak számukra a túlélésre. A projekt során felkutattunk több mint húsz olyan embert, akik a térségben élnek és akiknek alapvető színten van lehetőségük arra, hogy falusi turizmussal foglalkozzanak. Ez azt jelenti, hogy megvannak az alapvető tárgyi feltételeik arra, hogy vendéget fogadjanak, de nincs meg hozzá a kellő szaktudás, tőke és kapcsolatrendszer. A program során mi ezeket próbáltuk számukra biztosítani. Képzést szerveztünk a számukra, egyesületünk szakértői egyéni tanácsadást végeztek náluk, valamint a képzés után egy közös klasztert hoztunk létre, melynek a célja, hogy a 2007-es turisztikai évben közösen lépjenek ki a turisztikai világpiacra, egyesületünk kapcsolatain keresztül. A program végső lépéseként az www.ostorka.org.yu cimen megjelentettünk egy adatbázist, amelyen azok vannak rajta, akik jelenleg is falusi turizmussal foglalkoznak.
A Szülőföld Alap támogatásával létrehoztuk a A Falusi turizmus fejlesztési programjá-t
A program szorosan kapcsolódott a szakembereink által 2005 februárjában végzett munkához, amely során felkutattuk, hogy kik azok a régióban akik már foglalkoznak és kik foglalkoznának falusi turizmussal megfelelő szervezett támogatás esetén. Első lépésben ezen egyének számára szerveztünk csoportos képzést, amely során az alapvető ismeretanyagot adtuk át számukra a falusi turizmusra vonatkoztatva. Ezután egyénenkénti tanácsadással segítettünk a vállalkozni kívánók számára a vendégfogadáshoz szükséges feltételek biztosításában, majd pedig kidolgoztunk számukra egy közös programcsomagot a 2006-os évre, amellyel megjelenhetnek a turisztikai piacon. E programcsomagot különböző marketing módszerekkel ismertettük: szóróanyagot nyomatatunk, és megfelelő csatornán eljuttatjuk a kiválasztott célcsoporthoz, valamint egy folyamatosan frissülő honlapot készíetttünk, amelyen megjelent a programkínálat.
A program végrehajtásával bővítettük a falusi turizmussal foglalkozó magyar vállalkozók számát, ezzel is elősegítve, hogy kiegészítő jövedelmet tudjanak termelni. Ezzel a pilot projektel megalapoztuk egy olyan magasabb színtű szerveződés alapjait, amellyel az egész magyar közösség számára kitörési lehetőséget biztosítunk a falusi és a hozzá kapcsolódó egyéb turisztikai ágakban. Azzal, hogy szervezetbe tömörültnek, képzésen vettek részt, közösen, közös kínálattal jelennek meg a turisztikai piacon könnyebben tudtak érvényesülni. Mivel a falusi turizmusban nagyon nehéz egyedül boldogulni, ezért kell összefogásra ösztönözni az embereket, hogy erőforrásaik egyesítésével egymást erősítve küzdjenek a közösség fennmaradásáért. Felméréseink szerint a jelenleg fennálló lehetőségek közül ezt a legkönnyebb kihasználni, mivel relatívan a kevés anyagi tőke kell a megvalósításához.
Falusi turizmus, mint esély a vidéki lakosság fennmaradására képzési program az Apáczai Közalapítvány támogatásával.
Vajdaságban mindenhol, ahol a magyarság képviselve van, megvan minden feltétel a falusi turizmus fejlesztésére. A Tisza mente, a Palicsi és a Ludasi tó környéke valamint a telecskai dombság ideális kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A régió falvainak lakossága a mezőgazdaságból egyre nehezebben tud megélni, ezért új bevételi forrás után kell nézni. Mivel az épületek és az adottságok rendelkezésre állnak kézenfekvő hogy a falusi turizmus felé kell irányítania lakosságot. A lakosság minden tagja valamilyen kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, így a falusi turizmus, ezzel a hagyományok bemutatása is közönségvonzó lehet. Előzetes felméréseink szerint egy adott falu lakosságának a 40 %-a foglalkozna falusi turizmussal, ha szervezett segítséget kapna elsősorban képzés, és programcsomagok összeállítása terén. Mivel nálunk nem létezik falusi turizmus egyesület a szervezetünk vállalta fel, hogy koordinálja ezt a munkát.
A képzési programot 4 helyszínen valósítottuk meg, úgy hogy az a magyarlakta területeket a lehető legjobban lefedjék beleértve a szórványmagyarság szigetszerű képződményeit is. Magyarországi partnerünkkel a szegedi Katedra Alapítványi Iskolával úgy alakítottuk ki a tantervet, hogy abban mind az európai trendek, mind a magyarországi tapasztalatok, mind a szerbiai törvényi szabályozás megtalálható legyen.
Az ő magyarországi és a mi vajdasági tapasztalataink garanciát adnak a sikeres képzésre. A négy helyszínen (Királyhalma, Zenta, Szilágyi és Kishegyes) még sohasem volt semmilyen turisztikai képzés miközben érdeklődés és lehetőség pedig van, így a programot olyanok hallgathatják végig, akik már rendelkeznek elképzelésekkel, valamilyen szintű infrastruktúrával, de a legfontosabb, a szaktudás még hiányzik. A program vizsgával zárult és a sikeresen végzettek oklevelet kaptak, mellyel tanúsíthatják tudásukat.
A jelenlegi lehetőségek közül a falusi turizmus előnyeit a legkönnyebb kihasználni, mivel kevés anyagi tőke de annál több szaktudás kell a megvalósításához. A program végrehajtásával bővítjük a falusi turizmussal foglalkozó magyar vállalkozók számát, elősegítve, hogy kiegészítő jövedelmet tudjanak termelni. A képzési projekttel megalapozzuk egy olyan magasabb színtű szerveződés alapjait, amellyel az egész magyar közösség számára kitörési lehetőséget biztosítunk a falusi és a hozzá kapcsolódó egyéb turisztikai ágakban. Azzal, hogy képzésen vesznek részt, megtanulják, hogy hogyan kell, ezt a szakmát folytatni, a bemutatásra kerülnek számukra az együttműködési lehetőségek is, hiszen ha közösen, közös kínálattal jelennek meg a turisztikai piacon könnyebben tudnak érvényesülni. A képzés célja volt az is, hogy a későbbiekben egyforma kínálattal jelenjenek meg, nem egymás konkurenciájaként, hanem egymást erősítve.
A vajdasági mezőgazdaság tárgyi és szellemi hagyományainak összegyűjtése c. projekt az Esély a Stabilitásra Közalapítvány segítségével.
A vajdasági lakosság legyen az bármilyen nemzetiségű is, nagy valószínűség szerint valamilyen mezőgazdasági hagyománnyal rendelkezik. Sajnos jelen pillanatban egy olyan állami vagy önkormányzati szerv sincs, aki a mezőgazdasági hagyományokat összegyűjti, feldolgozza, restaurálja, és publikálja. Az Ostorka Egyesület ezt a célt tűzte ki alakulásakor, és azóta is ezt a tevékenységet folytatja. E projekt célja volt, egy olyan az egész tartományra vonatkoztatott akcióterv elkészítése, aminek megvalósításával fel lehet kutatni, begyűjteni, konzerválni és a későbbiekben bemutatni mindazt a mezőgazdasági tárgyi és szellemi örökséget, amelynek eltűnése előtt az utolsó percben vagyunk.
Sajnos egyre kevesebb lehetőség van arra, hogy megőrizzük azokat a hagyományainkat, amelyeket ránk hagytak eleink. Mind a falvakban, mind a városokban sorra rombolják le a régi házakat, és söprik le a padlásokat, ahonnan az értékes a múltat jelképező tárgyak általában vagy a tűzben vagy a szeméttelepen találják magukat. Azon idős emberek száma is sajnálatosan fogyatkozik, akik még a szellemi hagyományokat át tudják adni nekünk, a régi népdalokat, meséket, történeteket, mesterségek leírását, játékokat. Ezeket a dolgokat, mind meg kell őrizni, hiszen legyen az bármilyen nyelvű nép is a hagyományok, a szokások nem veszhetnek el.
Az Ostorka Egyesület ezzel az akciótervvel folytatta azt a megkezdett munkát, amit már 4 éve folytat. Számos adatközlőnk van már illetve begyűjtöttünk különböző mezőgazdasági és kézműves eszközöket.
A projekt során célunk volt, hogy egy olyan tervdokumentációt dolgozzunk ki, amelyet megvalósítva, a későbbiek során létrejöhet az a gyűjtemény, ami alapja lehet a Vajdasági Mezőgazdasági Múzeumnak. Mivel a törvényi szabályozás nem engedi, hogy egy civil szervezet önállóan végezzen ilyen munkát, partnerséget kötünk a Szabadkai Városi Múzeummal, aki szakmai és törvényi felügyeletet gyakorol a projekt felett. A múzeum mellett még két olyan partnerünk van, aki széles körben segítheti a projekt megvalósítását. Az Észak Vajdasági Földműves Egyesület, mint a legnagyobb ilyen civil szervezet nagyon hasznos információforrásokkal rendelkezik, a tagságán keresztül, ugyanúgy, mint a Csornai Richárd Ökológusok Egyesülete, amely pedig a terepi emberei által tud számos olyan adat közlőről és más tárgyi hagyományápolóról, akiket a munka során felhasználhatunk.
Az elvégzendő munkának két fő eredménye lett. Egyrészt feltérképeztük azt a hagyományhalmazt, ami ránk maradt eleinktől, másrész pedig ezeket bemutatjuk a fiatalabb korosztálynak. Nagyon sokan vannak, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy milyen gazdag e táj hagyománya, legyen az mezőgazdasági vagy akármi más.
Igaz csak mellékesen, de e megőrzött hagyományok bemutatásán keresztül a térség a kulturális turizmusba is bekapcsolódhat, ezzel is elősegítve a további munkánkat illetve a térség ismertségének növelését.
© Copyright 2008-2011 Ostorka