Rólunk | Hírek | Projektek | LovastalálkozóBaranta |  Lovasnomád |  Falusi turizmus |  Kapcsolat |
| magyar | srpski |       Ma 2017. 7. 26., szerda van.
    Támogatóink:
eu
Info Template
Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság
Szekeres László Alapítvány
Szabadka Város
Szülőföld Alap
Corvinus Zrt.
Bethlen Gabor Alap

Projektek

Ludasi Lovastalálkozó
2009. október 4.-én vasárnap került sor az első ludasi lovas találkozóra, melyet a Corvinus Zrt-támogatott. Már reggel 6 órától sorakoztak a kirakodó és zöldségvásár eladói, illetve a bográcsfőző verseny résztvevői. A lovas találkozó hivatalos műsora az összes lovas Ludas utcáin való felvonulásával kezdődött, ezután sor került egyedi lovas csikós, ostoros bemutatókra, fogathajtó versenyre, ügyességi próbákra, mind lóháton, mind pedig a földön, lovaspólóra, lovas íjász bemutatóra, középkori harci bemutatóra ló és kocsi szépségversenyre. Akik lovas kocsikázásra vagy lovaglásra szánták el magukat, azok is ingyenesen tudtak e tevékenységnek hódolni. Nem utolsó sorban bemutatásra kerül még az ősmagyar harci művészet - Baranta, ami a lovaglási technikával kombinálva egyedi, különleges élményt nyújtott az idelátogatók számára.
Kísérő programok sokasága tette látványossá a rendezvényt, gondolunk itt a kulturális programokra, népzenei és néptánc bemutatókra, kézművesek kirakodóvásárára. A felállított lacikonyhák, házi bor és pálinka-kóstolók, zöldség-gyümölcs vásár a gasztronómiai szükségletekre vágyók igényeit is kielégítették. A bográcsfőző versenyen mintegy 35 csapat vett részt szintén a környékről.
A fogathajtást Gyarmat István nyerte Adáról, a lovaspólót a királyhalmi csapat fogatszépségversenyt szintén Adáról, Albek Sándor, az ügyességi versenyt pedig a Gyarmat István Babarci Illés páros nyerte meg, akik serleggel és medállal lettek jutalmazva.
A jó időnek, a megfelelő reklámkampánynak és a lovaglás a ló szeretetének e vidéken köszönhetően a két nap mintegy 3000 ember látogatott ki Ludasra, a lovas találkozóra, amelyet e nagy sikernek köszönhetően hagyományossá szeretnénk tenni.
A „Ludasi lovasnapok” általános célja megvalósult, hogy mint a turisztikai attrakcióval felhívjuk a figyelmet e kevésbé ismert környék vonzerejére, valamint a lovas hagyomány szélesebb körben való megismertetésére. A rendezvény megtartása egyedi jelentőséggel bír, mivel ilyen jellegű lovas központú esemény nem volt még e tájon. Mintegy 45 ló megjelenését és bemutatását irányoztuk elő, és nem csak Ludas környékéről, hanem Észak Vajdaság minden területéről. Ez meg is valósult, és a nézőszám is több mint háromszorosa lett a tervezettnek. A rendezvénynek nagyon jó visszhangja volt, mind a lakosság, mind a város és falu vezetés részéről, mind pedig a médiában.
A kitűzött célt teljes mértékben megszolgálta az esemény: a vajdasági magyar kisvállalkozók bemutathatták lovaikat és szolgáltatásaikat és termékeiket a nagyközönség előtt, összeismerkedhettek célfogyasztóikkal, mely kapcsolatokból remélhetőleg a jövőben plusz jövedelem generálódik a lovas gazdák, termelők és kézművesek számára.


Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásával Turisztikai kisvállalkozások Együttműködése és tapasztalatcseréje c. projektet valósítottuk meg.

A szerbiai és a magyarországi falusi turizmusban működő kisvállalkozók között együttműködés, tapasztalatcsere, az együttes programcsomag kidolgozásában, segítettünk. A program lényege a közös marketing terv elkészítésében és ez alapján a közös piacra lépésben valósult meg. A projekt távlati célja volt egy, a falusi turizmusban érdekeltek által létrehozott Eurorégió kialakítása, amely a már meglévő Eurorégió szakmai, ágazati leképezése lenne.


Az újvidéki EHO segítségével Falusi Turizmus mint túlélési lehetőség című projektet hajtottuk végre.

A projekt célja volt, hogy a mezőgazdaságból élő falusi emberek számára olyan új  lehetőséget teremtsen amellyel új bevételi forrásokat tudnak szerezni és ezzel a falusi élet jelenlegi nehéz helyzetét valamilyen színten megkönnyítsék, lehetőséget adjanak számukra a túlélésre. A projekt során felkutattunk több mint húsz olyan embert, akik a térségben élnek és akiknek alapvető színten van lehetőségük arra, hogy falusi turizmussal foglalkozzanak. Ez azt jelenti, hogy megvannak az alapvető tárgyi feltételeik arra, hogy vendéget fogadjanak, de nincs meg hozzá a kellő szaktudás, tőke és kapcsolatrendszer. A program során mi ezeket próbáltuk számukra biztosítani. Képzést szerveztünk a számukra, egyesületünk szakértői egyéni tanácsadást végeztek náluk, valamint a képzés után egy közös klasztert hoztunk létre, melynek a célja, hogy a 2007-es turisztikai évben közösen lépjenek ki a  turisztikai világpiacra, egyesületünk kapcsolatain keresztül. A program végső lépéseként az www.ostorka.org.yu cimen megjelentettünk egy adatbázist, amelyen azok vannak rajta, akik jelenleg is falusi turizmussal foglalkoznak.


A Szülőföld Alap támogatásával létrehoztuk a A Falusi turizmus fejlesztési programjá-t

A program szorosan kapcsolódott a szakembereink által 2005 februárjában végzett munkához, amely során felkutattuk, hogy kik azok a régióban akik már foglalkoznak és kik foglalkoznának falusi turizmussal megfelelő szervezett támogatás esetén. Első lépésben ezen egyének számára szerveztünk csoportos képzést, amely során az alapvető ismeretanyagot adtuk át számukra a falusi turizmusra vonatkoztatva. Ezután egyénenkénti tanácsadással segítettünk a vállalkozni kívánók számára a vendégfogadáshoz szükséges feltételek biztosításában, majd pedig kidolgoztunk számukra egy közös programcsomagot a 2006-os évre, amellyel megjelenhetnek a turisztikai piacon. E programcsomagot különböző marketing módszerekkel ismertettük: szóróanyagot nyomatatunk, és megfelelő csatornán eljuttatjuk a kiválasztott célcsoporthoz, valamint egy folyamatosan frissülő honlapot készíetttünk, amelyen megjelent a programkínálat.

A program végrehajtásával bővítettük a falusi turizmussal foglalkozó magyar vállalkozók számát, ezzel is elősegítve, hogy kiegészítő jövedelmet tudjanak termelni. Ezzel a pilot projektel megalapoztuk egy olyan magasabb színtű szerveződés alapjait, amellyel az egész magyar közösség számára kitörési lehetőséget biztosítunk a falusi és a hozzá kapcsolódó egyéb turisztikai ágakban. Azzal, hogy szervezetbe tömörültnek, képzésen vettek részt, közösen, közös kínálattal jelennek meg a turisztikai piacon könnyebben tudtak érvényesülni. Mivel a falusi turizmusban nagyon nehéz egyedül boldogulni, ezért kell összefogásra ösztönözni az embereket, hogy erőforrásaik egyesítésével egymást erősítve küzdjenek a közösség fennmaradásáért. Felméréseink szerint a jelenleg fennálló lehetőségek közül ezt a legkönnyebb kihasználni, mivel relatívan a kevés anyagi tőke kell a megvalósításához.


Falusi turizmus, mint esély a vidéki lakosság fennmaradására képzési program az Apáczai Közalapítvány támogatásával.

Vajdaságban mindenhol, ahol a magyarság képviselve van, megvan minden feltétel a falusi turizmus fejlesztésére. A Tisza mente, a Palicsi és a Ludasi tó környéke valamint a telecskai dombság ideális kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A régió falvainak lakossága a mezőgazdaságból egyre nehezebben tud megélni, ezért új bevételi forrás után kell nézni. Mivel az épületek és az adottságok rendelkezésre állnak kézenfekvő hogy a falusi turizmus felé kell irányítania lakosságot. A lakosság minden tagja valamilyen kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, így a falusi turizmus, ezzel a hagyományok bemutatása is közönségvonzó lehet. Előzetes felméréseink szerint egy adott falu lakosságának a 40 %-a foglalkozna falusi turizmussal, ha szervezett segítséget kapna elsősorban képzés, és programcsomagok összeállítása terén. Mivel nálunk nem létezik falusi turizmus egyesület a szervezetünk vállalta fel, hogy koordinálja ezt a munkát.

A képzési programot 4 helyszínen valósítottuk meg, úgy hogy az a magyarlakta területeket a lehető legjobban lefedjék beleértve a szórványmagyarság szigetszerű képződményeit is. Magyarországi partnerünkkel a szegedi Katedra Alapítványi Iskolával úgy alakítottuk ki a tantervet, hogy abban mind az európai trendek, mind a magyarországi tapasztalatok, mind a szerbiai törvényi szabályozás megtalálható legyen.

Az ő magyarországi és a mi vajdasági tapasztalataink garanciát adnak a sikeres képzésre. A négy helyszínen (Királyhalma, Zenta, Szilágyi és Kishegyes) még sohasem volt semmilyen turisztikai képzés miközben érdeklődés és lehetőség pedig van, így a programot olyanok hallgathatják végig, akik már rendelkeznek elképzelésekkel, valamilyen szintű infrastruktúrával, de a legfontosabb, a szaktudás még hiányzik.  A program vizsgával zárult és a sikeresen végzettek oklevelet kaptak, mellyel tanúsíthatják tudásukat.

A jelenlegi lehetőségek közül a falusi turizmus előnyeit a legkönnyebb kihasználni, mivel kevés anyagi tőke de annál több szaktudás kell a megvalósításához. A program végrehajtásával bővítjük a falusi turizmussal foglalkozó magyar vállalkozók számát, elősegítve, hogy kiegészítő jövedelmet tudjanak termelni. A képzési projekttel megalapozzuk egy olyan magasabb színtű szerveződés alapjait, amellyel az egész magyar közösség számára kitörési lehetőséget biztosítunk a falusi és a hozzá kapcsolódó egyéb turisztikai ágakban. Azzal, hogy képzésen vesznek részt, megtanulják, hogy hogyan kell, ezt a szakmát folytatni, a bemutatásra kerülnek számukra az együttműködési lehetőségek is, hiszen ha közösen, közös kínálattal jelennek meg a turisztikai piacon könnyebben tudnak érvényesülni. A képzés célja volt az is, hogy a későbbiekben egyforma kínálattal jelenjenek meg, nem egymás konkurenciájaként, hanem egymást erősítve.


A vajdasági mezőgazdaság tárgyi és szellemi hagyományainak összegyűjtése  c. projekt az Esély a Stabilitásra Közalapítvány segítségével. 

A vajdasági lakosság legyen az bármilyen nemzetiségű is, nagy valószínűség szerint valamilyen mezőgazdasági hagyománnyal rendelkezik. Sajnos jelen pillanatban egy olyan állami vagy önkormányzati szerv sincs, aki a mezőgazdasági hagyományokat összegyűjti, feldolgozza, restaurálja, és publikálja. Az Ostorka Egyesület ezt a célt tűzte ki alakulásakor, és azóta is ezt a tevékenységet folytatja. E projekt célja volt, egy olyan az egész tartományra vonatkoztatott akcióterv elkészítése, aminek megvalósításával fel lehet kutatni, begyűjteni, konzerválni és a későbbiekben bemutatni mindazt a mezőgazdasági tárgyi és szellemi örökséget, amelynek eltűnése előtt az utolsó percben vagyunk.

Sajnos egyre kevesebb lehetőség van arra, hogy megőrizzük azokat a hagyományainkat, amelyeket ránk hagytak eleink. Mind a falvakban, mind a városokban sorra rombolják le a régi házakat, és söprik le a padlásokat, ahonnan az értékes a múltat jelképező tárgyak általában vagy a tűzben vagy a szeméttelepen találják magukat. Azon idős emberek száma is sajnálatosan fogyatkozik, akik még a szellemi hagyományokat át tudják adni nekünk, a régi népdalokat, meséket, történeteket, mesterségek leírását, játékokat. Ezeket a dolgokat, mind meg kell őrizni, hiszen legyen az bármilyen nyelvű nép is a hagyományok, a szokások nem veszhetnek el.

Az Ostorka Egyesület ezzel az akciótervvel folytatta azt a megkezdett munkát, amit már 4 éve folytat. Számos adatközlőnk van már illetve begyűjtöttünk különböző mezőgazdasági és kézműves eszközöket.

A projekt során célunk volt, hogy egy olyan tervdokumentációt dolgozzunk ki, amelyet megvalósítva, a későbbiek során létrejöhet az a gyűjtemény, ami alapja lehet a Vajdasági Mezőgazdasági Múzeumnak. Mivel a törvényi szabályozás nem engedi, hogy egy civil szervezet önállóan végezzen ilyen munkát, partnerséget kötünk a Szabadkai Városi Múzeummal, aki szakmai és törvényi felügyeletet gyakorol a projekt felett. A múzeum mellett még két olyan partnerünk van, aki széles körben segítheti a projekt megvalósítását. Az Észak Vajdasági  Földműves Egyesület, mint a legnagyobb ilyen civil szervezet nagyon hasznos információforrásokkal rendelkezik, a tagságán keresztül, ugyanúgy, mint a Csornai Richárd Ökológusok Egyesülete, amely pedig a terepi emberei által tud számos olyan adat közlőről és más tárgyi hagyományápolóról, akiket a munka során felhasználhatunk.

Az elvégzendő munkának két fő eredménye lett.  Egyrészt feltérképeztük azt a hagyományhalmazt, ami ránk maradt eleinktől, másrész pedig ezeket bemutatjuk a fiatalabb korosztálynak. Nagyon sokan vannak, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy milyen gazdag e táj hagyománya, legyen az mezőgazdasági vagy akármi más.

Igaz csak mellékesen, de e megőrzött hagyományok bemutatásán keresztül a térség a kulturális turizmusba is bekapcsolódhat, ezzel is elősegítve a további munkánkat illetve a térség ismertségének növelését.